Már a kkv-k számára sem csak álom a külpiaci siker
2019.10.09.
A magyar gazdaság világviszonylatban is az egyik legnyitottabbnak számít. Ez azt jelenti, hogy a külkereskedelem aránya kiemelkedő a GDP-hez viszonyítva – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslatcsomagja. Ezért az átlagon felüli nyitottságért elsősorban a nagyvállalati szegmens felelős, a teljes külkereskedelmi forgalomnak a kutatások szerint csak 20 százalékát adja a kkv-szektor.
Vagyis a kkv-k számára a következő években fontos kitörési pont lesz a külpiacra lépés és a nemzetközi termelési láncokba való bekapcsolódás. Az MNB szerint az exportáló kkv-k száma a jelenlegi 32 ezerről akár további 10 ezerrel is emelkedhet.
Miért fontos perspektíva egy vállalkozás számára a külpiaci nyitás?
Egy jól működő cég esetében az értékesítés növekedése során eljön a pillanat, amikor a további hazai növekedési potenciál már nem elegendően magas – vagyis egyszerűen teret kell keresnie a további növekedéshez. A magasabb vállalati foglalkoztatás és munkatermelékenység szintén csábító tényező.
A sikeres külföldi nyitásnak természetesen elengedhetetlen feltétele, hogy vállalkozás a hazai piacon stabil lábakon álljon, és ez nemcsak a külföldi expanzióhoz szükséges tőkeigényre értendő, hanem a szükséges tapasztalatra is. Az egyik legfontosabb megállapítás ugyanis az, hogy ami az egyik piacon jól működik, az nem jelent garantált sikert egy másikon. A hazai minták egyszerű átültetése egy másik országban nagy valószínűséggel kevés lesz – a jelenlétnek teljesen lokalizáltnak, vagyis a helyi sajátosságoknak megfelelőnek kell lennie.
Tévhit, hogy az exportpiacok elérése kizárólag a nagyvállalatok számára lehet reális célkitűzés. Az információs technológia fejlődésével például leküzdhetőbbé váltak a nagy távolságok a kereskedelmi partnerek között. A know how-t is egyre több szereplő segítségével sajátíthatják el a kkv-k. Tőkehiány esetén is számos forráslehetőség közül választhatnak, legyen szó hitelről vagy pályázatról. A szolgáltatásexport jelentőségének felértékelődése is a kkv-k malmára hajtja a vizet – ez kevésbé tőkeigényes, ráadásul válságállóbb is.
Földrajzi értelemben is bővülnek a lehetőségek: míg az új piacok kapcsán a kkv-k eddig elsősorban a régiós országok felé tudtak nyitni, a jövőben akár a Távol-Kelet is reális cél lehet, csakúgy, mint a gyorsan fejlődő gazdasági térségek, mint Mexikó vagy Brazília.
Az Országos Vállalkozói Mentorprogram egyik kiemelt célja is az, hogy a külpiacra lépést fontolgatók számára szakmai mentorálást nyújtson. Ha tehát kérdésed van, érdemes belevágnod, jelentkezz még ma és nyiss meg új perspektívát vállalkozásod előtt! További információkért figyeld folyamatosan weboldalunkat! Kövesd Facebook-oldalunkat is!
