Mentorok és mentoráltak 4. – „A törvény és a jog szerint te is ugyanolyan vállalkozó vagy, mint bárki más”
2020.01.23.
Egy multinacionális vállalat jól fizető, biztonságos pozícióját adta fel két évvel a 2008-as válság után Sőrés Gabriella, hogy vállalkozóként valósítsa meg álmait. Barátai közül többen is megpróbálták lebeszélni a váltásról, de férje és szülei támogatták a
terveit. 2013-ban mentoráltként vett részt a SEED Alapítvány MENTOR-NET programjában, hogy vállalkozói önbizalmában megerősödve, új szakmai ismeretekkel felvértezve futtassa fel a cégét.
Hogyan lettél vállalkozó, és mivel foglalkozik a vállalkozásod?
Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam logisztikusként. Az eredeti szakmám egyébként angol és történelem szakos tanár. Nagyon szerettem annak idején tanítani is, de jól éreztem magam a vállalatnál is. Amikor azonban a GYES után a „Hogyan tovább?”-ról kellett döntenem, már tudtam, hogy két kisgyerek mellett nem akarok továbbra is egy multinál dolgozni. Sokkal szabadabb, rugalmasabb munkára vágytam.
Ekkor tudtam meg az egyik ismerősömtől, hogy egy debreceni, kicsi gyerekeket oktató angol nyelviskolának eladó a franchise jogdíja. Jól ismertem ezt az intézményt, annak idején az én két fiam is tanult náluk egy ideig. Később is figyeltem a működésüket, és tudtam, hogy egy jó vállalkozásról van szó.
Ez a nyelviskola 2003-2004-ben indult el Magyarországon, Debrecenben pedig 2004-ben nyitotta meg a kapuit. Már akkor is szívesen dolgoztam volna náluk, de az élet máshogyan alakult. Akkor még nem tudtam, hogy egyszer majd tulajdonosként fogok visszatérni.
Jött tehát ez a lehetőség, megvitattuk a férjemmel, ő is látott benne fantáziát. Anyukám, aki egyébként maga is vállalkozó, szintén nagyon biztatott, és felajánlotta a segítségét a könyvelésben. Így aztán 2010-ben átvettem ezt a jól bejáratott vállalkozást.
A 2008-as válság után voltunk, minden bizonytalan volt, sokan mondták is a barátaim, ismerőseim közül, hogy mekkora vakmerőség otthagyni egy jó és biztos állást. Én viszont éreztem, hogy ez nekem való. A családom azonban támogatott, ráadásul szeretem a gyerekeket, szeretek tanítani. Az pedig nagyon lényeges volt a számomra, hogy olyasmit csinálhatok, amit igazán szeretek.
Igen, de itt már nemcsak tanításról volt szó, sőt elsősorban nem arról, hanem egy vállalkozás vezetéséről: ügyfélszerzésről, emberek irányításáról, bevételek és költségek tervezéséről, IT-ügyekről és így tovább.
Volt egy tanári diplomám, és elvégeztem a Külkereskedelmi Főiskolát is, tehát nemcsak pedagógiai, hanem gazdasági ismeretekkel is rendelkeztem. A multinacionális cégnél is nagyon sok gazdasági jellegű tapasztalatot szereztem. Nagyon jó volt a vállalati kultúra, és sok folyamatot megtanulhattam. Logisztikus beszerző voltam, tehát a munkám részét képezte a külső és a belső ügyfelekkel való kapcsolattartás, ebben is volt tehát tapasztalatom. Akkor még nem tudtam, de a vállalati múltam sokat segített abban, hogy vezetni tudjak egy vállalkozást.
Amikor 2013-ban jelentkeztél a SEED Alapítvány MENTOR-NET programjába, már három éve voltál vállalkozó. Miért döntöttél úgy, hogy részt veszel a programban?
Minden lehetőséget megragadtam, hogy tanulhassak, hogy bővítsem a vállalkozói ismereteimet. Olyan kérdések izgattak, hogy hogyan növekedjünk, hogyan kezeljük a munkatársakat, hogyan tartsuk meg őket, hogyan javítsuk a szolgáltatásunk minőségét. Szerettem volna találkozni más vállalkozónőkkel is, hogy lássam, ők milyen problémákkal kerültek szembe, és hogyan kezelték azokat.
Beváltotta a program a hozzá fűzött reményeidet?
Nagyon-nagyon jó képzésekben volt részünk. Kiemelném Bardóczy Zsuzsa trénert, tanácsadót, akinek nagyon sokat köszönhetek. Az egyik tréningjén valaki közülünk megjegyezte, hogy ő, mármint a csoporttársunk, nem olyan nagy és tehetséges vállalkozó, mint egy másik társunk. Erre Zsuzsa azt mondta: „A törvény és a jog szerint te is ugyanolyan vállalkozó vagy, mint az a másik, ugyanolyan felelősséggel tartozol azért, amit csinálsz.” Ez a mondat nagyon belém ragadt! Önbizalmat adott. Azt gondolom, hogy azon a napon váltam igazán vállalkozóvá.
Nekem nagyon tetszett az is, hogy meglátogathattuk a programban részt vevő mentorok vállalkozásait, s ők a helyszínen meséltek arról, mit és hogyan csinálnak. Nagyon hálásak voltunk ezekért a lehetőségekért.
Sokféle tudást kaptam ebben a programban: volt pénzügyi, marketing, HR képzés, tanultunk előadni, emberek előtt beszélni, tárgyalni. Azt mondanám, hogy mindenki annyit kapott a programtól, amennyit beletett. Ám ami talán a legfontosabb, hogy a vállalkozónői énemet, a vállalkozói önbizalmamat erősítette meg.
Mekkora most a vállalkozásod?
A kezdeti 3-4 főről 12 főre gyarapodott a munkatársak száma, és összesen 500 diák jár hozzánk. Ez nem kevés, körülbelül annyi, mint egy általános iskola tanulóinak összlétszáma.
Mostanában, közel tízéves vállalkozói múlttal a hátam mögött, eljutottam oda, hogy magam is szeretnék mentor lenni. Most érzem azt, hogy van már akkora tapasztalatom és tudásom, amit szívesen megosztanék másokkal.
Bognár Károly
