Mentorok és mentoráltak 8. – Szatyrok és környezetvédelem
2020.02.06.
Lay Boglárka művelődésszervezőként végzett, sokáig könyvtárosként dolgozott, majd volt marketing asszisztens, piackutató és ügyfélszolgálati munkatárs. Miután megszűnt a munkahelye hosszú időn keresztül próbálkozott visszakerülni a munkaerő-piaci vérkeringésbe, de sikertelenül. Ekkor gondolt egy nagyot, és vállalkozni kezdett. Az idén két kategóriában is elnyerte az Év Anyavállalata címet. Vállalkozásának továbbfejlesztése érdekében pedig jelentkezett a Személyes Vállalkozói Mentorprogramba.
Hogyan jött létre a vállalkozásod, és mivel foglalkozik?
Mindig is szerettem varrogatni. Először csak hobbi szinten csináltam, de a családtagjaim, a barátaim azt mondták, olyan szép és jó termékeket állítok elő, hogy akár el is lehetne adni őket. Végül így került sor az első eladásra. A vállalkozásomat, a BogBag-et két éve alapítottam, mert a korábbi munkahelyem megszűnt. Környezettudatos bevásárló-, frissen tartó zsákokat és csomagolásokat készítek minősített pamutból, hogy legyen mivel kiváltani az egyszer használatos nejlonzacskókat. Ezek több méretben, több színben készülnek. Ezen kívül vannak lemosható, illetve mosható újraszalvétáim, közöttük méhviaszos újraszalvéták is, valamint újratasakjaim. Készítek megrendelésre hátizsákokat és különféle szatyrokat is. Többségében egyéni vevőim vannak, akik vagy a webshopomon keresztül, vagy közvetlenül, a vásárokon tudnak tőlem vásárolni. Állandó értékesítési helyszínem a Kiskerpiac, ahol havonta egy vasárnapon kínálom a portékáimat. Vannak céges megrendelőim is, ők általában logózott szatyrokat, zsákokat rendelnek tőlem. Ezen kívül készítek egyedi termékeket is.
Fontosnak tartom, hogy van szakképesítésem, végzett varrónő vagyok. Ez elég ritka, mert a legtöbb hozzám hasonló vállalkozónak nincs ilyen végzettsége, ők maximum a tervezésben vesznek részt, a termékeket varratják. A BogBag-ben mindent én csinálok, az anyagbeszerzéstől kezdve a szabáson, varráson keresztül a csomagolásig, az értékesítésig.
A vállalkozásodban fontos szerepet játszik a környezetbarát szemlélet. Ma, amikor a klímaváltozás miatt egyre több emberben fogalmazódik meg, hogy tenni kellene valamit a bolygóért, a te termékeid megoldást jelenthetnek egy problémára. Érzed-e a vállalkozásod menetében ezt a fajta gondolati hangsúlyváltást?
Nálam ez nem új dolog, már tíz évvel ezelőtt is, amikor ez a téma még nem volt ennyire napirenden, odafigyeltem a környezetre, például szelektíven gyűjtöttem a hulladékot. Akkor ez még nagyon jó megoldásnak tűnt, de ma már látjuk, hogy kevés: a megelőzésre kellene törekednünk, arra, hogy egyáltalán ne állítsunk elő szemetet, ne vásároljunk fölösleges termékeket. Én nemcsak a termékeimmel igyekszem ezt hangsúlyozni, hanem például azzal is, hogy előadásokat tartok általános iskolákban, és próbálom átadni a gyerekeknek ezt a szemléletet. Apró dolgokra hívom fel a figyelmet, olyanokra, amelyeket bárki, különösebb erőfeszítés nélkül megtehet. Például megmutatom nekik, hogy a műanyag szívószál helyett lehet bambuszból, papírból, fémből készültet is használni.
Ha jól tudom, elindítottál egy környezetvédő mozgalmat is.
Igen, mégpedig Pucér kampány − csak a textil maradhat! néven. Ebben a környezettudatos vásárlásra szeretném ráirányítani az emberek figyelmét. Arra tanítom őket, hogy „pucéran” tegyék a szatyrukba a zöldséget, gyümölcsöt, esetleg a pékárut, ne pedig egyszer használatos műanyag zacskókban. Ehhez kínálok nekik megoldásokat is. Ez a kampány három részből áll: egyfelől, amint említettem, előadásokat tartok iskolásoknak, másfelől vannak céges partnereim, akik segítenek népszerűsíteni ezt a gondolatot, harmadrészt pedig, az egyéni vásárlóim a Facebook és Instagram oldalaikon „hirdetik az igét”.
Talán ennek is köszönhető, hogy az idén két kategóriában is megnyertem az Év Anyavállalata versenyt, amely a Gazdagmami.hu oldal által meghirdetett megmérettetés. Ebben olyan anyukák vesznek részt, akik otthonról, gyerekek mellől dolgoznak, vállalkoznak. Én a 45+ szakmai díjat és a közönségdíjat kaptam meg. Ez utóbbi azért megdöbbentő számomra, mert nálam sokkal jobb előadók voltak, de úgy tűnik, hogy az embereket ezúttal a környezetvédelmi téma ragadta meg.
Szerencsésen találkozott tehát a vállalkozásodban a környezetvédő és a varrónő „vénád.
Igen ez így van, hiszen én nem két-három éve próbálok meg környzettudatosan élni és tevékenykedni, hanem már legalább egy évtizede. Ami pedig a varrást illeti: amikor elkezdtem a vállalkozást úgy gondoltam, ahhoz hogy varrjak és eladjak ilyen termékeket, mindenképpen profi módon meg kell tanulnom ezt a szakmát, mert így tartom korrektnek. Mert ennek a szakmának is megvannak az elsajátítandó fogásai, apró finomságai, mint bármely más foglalkozásnak. Van még valami, ami fontos nekem, és a vállalkozásom szempontjából sem elhanyagolható, ez pedig a kommunikáció. Mindig emberekkel foglalkoztam, sokat kommunikáltam, és ez segít például az értékesítésben.
Nem ijedtél meg a vállalkozói léttől? Azért ez teljesen más, mint alkalmazottnak lenni.
Nagyon ijesztő volt, de nem volt más választásom. Negyven fölött, két kisgyerekkel már nem olyan kapós az ember a munkaerő-piacon. Két évig próbálkoztam visszajutni, de sehová se vettek fel, úgyhogy lépnem kellett. Megkönnyítette a helyzetemet, hogy a vállalkozásom kezdetén nagyon sok segítséget kaptam más női vállalkozóktól, ezért a mai napig hálás vagyok nekik.
Mi volt az, ami miatt úgy gondoltad, hogy szükséged lenne külső segítségre, és rátaláltál a SEED Alapítványra, illetve a Személyes Vállalkozói Mentorprogramra?
Nagyon jó lenne, ha több cég rendelne a termékeimből. Ebben nagy segítségemre lehetne egy mentor, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Szeretnék biztatást, megerősítést, vagy éppen építő kritikát kapni egy nálam sokkal tapasztaltabb vállalkozótól arról, hogy mit csinálok jól és mit csinálhatnék még jobban. Az is a mentorprogram mellett szólt, hogy 25 órában speciális tanácsadó segítségét is igénybe lehet venni, tehát ha van olyasmi, amihez egyikőnk sem ért, akkor sem vagyunk elveszve. Úgy gondolom, ezek olyan lehetőségek, amelyekkel érdemes élni.
Bognár Károly
