Kkv-stratégia: a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet
2020.02.24.
A magyar kormány 2030-ig szóló tervet készített a magyar kkv-k megerősítésére. Az új kkv-stratégiát az hívta életre, hogy a Magyarországon működő több mint 500 ezer kkv korszakváltás előtt áll. A cél a tudásalapú gazdaságra való átállás, amelyben a három kulcsszó: zöld, high-tech és magyar. Ezt alapozza meg a stratégia, amelyet 1000 hazai kkv megkérdezése után állítottak össze.
A stratégia zászlóshajó intézkedéseinek egyike az Országos Vállalkozói Mentorprogram is, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a SEED Alapítvány konzorciuma valósít meg.
A stratégiáról már írtunk összefoglalót nemrégiben, a következő hetekben azonban részletesen is bemutatjuk azt a hét pillért, amely kijelöli a következő évtizedben a hazai vállalkozásfejlesztés legfőbb feladatait.
Az első pillér a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet. Nem véletlenül, hiszen egy vállalkozás számára mind a működéshez szükséges kiszámítható keretek, mind a növekedést megalapozó feltételek megteremtésében alapvető szerepet játszik a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet. Ha a vállalkozó a munkája során kisebb adóval és kevesebb adminisztrációval szembesül, a munkája eredményének nagyobb részét élvezheti és a vállalkozásra fordított erőfeszítései jobban megtérülnek, ami bővítésre, fejlesztésre ösztönöz.
A stratégia kiemeli: a vállalkozások sikeressége szempontjából fontos, hogy az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak legyenek, így a cégek erőforrásaikat a szabályozásnak való megfelelés helyett a működésükre, növekedésükre tudják fordítani. A kormány ezért döntött úgy, hogy a következő években az adózás, az adminisztráció és az üzleti szabályozás területén a mikro-, kis és középvállalkozások számára speciális könnyítéseket dolgoz ki.
A 2010 után bekövetkezett adópolitikai fordulat, az adórendszerben az elmúlt években végrehajtott változások eredményeképpen általánosságban csökkent az adóelvonás mértéke, aminek részeként a vállalkozások és a munkavállalók jövedelmének adózása is csökkent. A 2010 előtti 19 százalékról egységesen 9 százalékra csökkentett vállalati nyereségadóval Magyarország a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtja az Európai Unióban. Egy átlagos középvállalat adóterhelése 2010 előtt a profit arányában 52-56 százalék között alakult, most 39 százalék a PWC/Világbank Doing Business versenyképességi rangsora alapján.
A vállalkozói világ vitalitását nagyban növelik az egyedi, egyszerű adónemek - mint a kisvállalati adó (KIVA) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). Az immáron 12 milliós értékhatárig választható KATA hatálya alá már közel 309 ezer vállalkozás tartozik (2018 december végi adat), a KIVA-t pedig a fejlődni képes, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások választják előszeretettel.
Mivel a vállalkozók a három legnagyobb, a fejlődésüket akadályozó tényezőnek az adminisztrációval és szabályozással kapcsolatos problémákat tartják, a stratégia is kiemelten fókuszál ezekre a területekre: a bonyolult adórendszer egyszerűsítésére, a szabályozás változékonyságának csökkentésére és a bürokratikus terhek mérséklésére.
Ha pedig bővebben olvasnál a kormány új kkv-stratégiájáról, a teljes szöveget és intézkedési tervet ITT éred el.
Friss hírekért kövesd Facebook oldalunkat is!
