Növekedett a magyar kkv-k termelékenysége
2020.08.06.
Az elmúlt 10 évben 30 százalékkal nőtt a magyar kkv-k reál termelékenysége. Az innovatív technológiák alkalmazásában vagy a mérethatékonyságban azonban még van hova fejlődni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank a napokban megjelent versenyképességi jelentéséből.
Sokszor hangoztatott alapvetés: a vállalati versenyképesség, és ezen belül a kkv szektor prosperitása a magyar gazdasági fejlődés alapja. Ezért fontos időről időre vizsgálni, hogyan teljesítenek ezen a területen a magyar kkv- k. A Magyar Nemzeti Bank a napokban jelentette meg 2020-as versenyképességi jelentését, melyben beszámol a nagy fejlődést mutató szegmensekről és a fejlesztendő területekről egyaránt.
Növekvő termelékenység
A jelentés szerint „a magyar kkv-k reál termelékenysége 2010 óta mintegy 30 százalékkal növekedett. Ezen belül 2013 óta egyetlen év kivételével a munkatermelékenység növekedése a kkv-k körében mind az EU, mind Csehország, Lengyelország és Szlovákia átlagát meghaladta”. 2017-ben és 2018-ban az egyik legnagyobb növekedést érték el a magyar cégek.
Különösen pozitív fejlemény az, hogy a kkv szegmensen belül a termelékenység javulása a mikrovállalatoknál volt a legnagyobb, őket követték a kis- és végül a közepes vállalatok – olvasható a dokumentumban. Az érem másik oldala természetesen az, hogy ebben a sorrendben van és volt fejlődési potenciál is a kkv szegmensekben.
Magyarország versenyképességi hátrányának egyik oka ugyanakkor, hogy „a hazai kkv-k termelékenysége továbbra is számottevően elmarad a nagyvállalatokétól”. Ennek egyik oka a külföldi kézben lévő nagyvállalatok nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó termelékenysége, a másik pedig a kis- és középvállalatok javuló, de még mindig alacsony hatékonysága. Ezeket a problémákat az MNB jelentése szerint a szektor mérethatékonyságának javítása és exportpiaci aktivitásának növelése orvosolhatja.
Az exportáló kkv-k aránya (6,7 százalék) hazánkban meghaladja ugyan a visegrádi régió átlagát (4,6 százalék), azonban magas a külkereskedelem koncentráltsága: a legnagyobb 20 vállalat adja az exportteljesítmény közel 30 százalékát.
Fejlesztendő területek
A jelentés aláhúzza: a visegrádi országok közül Magyarországon alkalmazzák a kkv-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a big data, 3D nyomtatás vagy éppen az ipari robotok . Emellett az IT biztonság és a szervezeti innováció is fejlesztendő terület.
Hosszú távon a szektor számára nemcsak a modern technológiák alkalmazása jelent kihívást, hanem a már említett mérethatékonyság és exportkoncentráltság mellett a generációváltás problémája, valamint a fiatalok mérsékelt vállalkozási hajlandósága is.
A magyar kkv szektor innovációs kapacitása az EU tagországok utolsó negyedében helyezkedik el, az uniós átlagtól jelentősen, a többi visegrádi ország átlagához képest kissé lemaradva – ezen a területen is számottevő javulást kell elérni a következő években.
Segít az Országos Vállalkozói Mentorprogram
Az MKIK Mentorprogramjának célja éppen az, hogy az általunk kínált közvetett eszközökkel erősödjön a magyarországi vállalkozói tudatosság és aktivitás. A szakmai mentorálás fontos eszköz ahhoz, hogy csökkenjen a magyar kkv-k hiányosságaiból fakadó versenyhátrány. Személyre szabott támogatást adunk a programban résztvevő vállalkozások eredményes működtetéséhez, tapasztalt, szakmailag elismert mentorok segítségével.
Amennyiben elhatároztad magad, hogy itt az ideje saját vállalkozást indítani, vagy tovább erősítenéd céged pozícióját, és szeretnél céljaidnak megfelelő iránymutatást kapni, akkor kövesd az Országos Vállalkozói Mentorprogram híreit!
A teljes jelentés ITT olvasható el.
