Digitális fejlesztés: a versenyképesség és az életben maradás záloga
2020.09.01.
A digitalizáció a koronavírus-világjárvány idején jelentősen felértékelődött a vállalkozások számára. Egyedül az informatikai fejlesztésekre költöttek többet a magyar kkv-k az év első negyedében, mint tavaly. Ilyen rendkívüli helyzetekben a digitális fejlettség nem csupán versenyképességi kérdés, hanem az életben maradás záloga is.
1,8 százalékkal kevesebb nemzetgazdasági beruházás valósult meg az év első negyedévében 2019 azonos időszakához képest a KSH szerint, természetesen nagyrészt a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai miatt. Egy beruházási terület azonban képes volt a növekedésre: 3 százalékkal emelkedett az informatikai fejlesztések volumene.
Felértékelődő digitalizáció
A digitalizáció a vírushelyzet idején jelentősen felértékelődött. Amint a K&H kkv bizalmi index kutatása rámutat: az IT fejlesztések nemcsak a versenyképesség fenntartásában játszanak fontos szerepet a jövőben, hanem az ilyen rendkívüli helyzetekben a fennmaradáshoz is elengedhetetlenek. Éppen ezért, bár kiadásaikat generálisan igyekeznek visszafogni, a kkv-k 38 százaléka tervez további informatikai fejlesztéseket a következő egy évben.
A kutatás szerint a kereskedelmi szektor jár élen a fejlesztési kedv tekintetében: az innováció főképpen a kiszállítással végzett értékesítés automatizálására, illetve az értékesítésre optimalizált weblapok, webshopok kialakítására, fejlesztésére fókuszál.
Kevés a digitálisan fejlett magyar vállalkozás
A magyar kis- és közepes vállalkozások mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek, ami a hatodik legrosszabb eredmény az EU-ban – derül ki az Európai Bizottság felméréséből. A hazai kkv-k alig több mint egy százaléka tartozik jelenleg a nagyon fejlettek közé – ők használnak például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket. Az Európai Unióban ugyanez az arány 18,5 százalék.
Miért súlyos probléma a digitális lemaradás? Nemcsak az ügyfélkiszolgálás, hanem a működés szervezettsége miatt is: a magyar vállalkozások több mint felének például akár 3 napra, és jelentős humán erőforrásra is szüksége lehet, hogy valós adatokat szerezzen a döntéseihez. A gyártó cégek négyötöde termelésirányítási program nélkül végzi tevékenységét. A válaszadók harmadánál nem látják át menet közben a projektek nyereségességét, azaz nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán megéri-e az adott munka, amivel foglalkoznak, vagy sem.
Éppen ezért egy CRM-, vagy vállalatirányítási rendszer használata rengeteg kézzelfogható előnnyel jár. Például esetleges helyett automatizált lehet az ügyfelek utánkövetése, a cégvezetők pedig gyorsan, külön kutatómunka nélkül juthatnak fontos, döntést befolyásoló információhoz, például pénzügyi adatokhoz, gyártással, humán erőforrással kapcsolatos tájékoztatáshoz.
Otthoni munkavégzés: alapfeltétel a jó informatikai háttér
Még jobban felértékelődik a digitális fejlettség abban a helyzetben, amikor a cég munkatársai közül egyre többen végzik otthonról munkájukat. A tavaszi járványhelyzet alatt kialakult megoldásokat vizsgálta a napokban a ServerElite felmérése, mely szerint a magyar kkv-k 70 százaléka kénytelen volt átállni az online munkavégzésre. Az 1500 válaszadó tapasztalatai alapján ez a vállalatok felének nem jelentett gondot, ám minden ötödik cégnél hiányzik a távmunkához megfelelő informatikai háttér. A magyar cégek 21 százalékánál a járványhelyzet tette világossá, hogy az informatikai rendszer nem elég fejlett. Például nem dolgozhat mindenki egyszerre a távoli szervereléréssel, vagy az összes munkavállaló egyidejű jelenléte eredményeként drasztikusan lassul a rendszer. A járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt a megkérdezett cégek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szükségesnek lát további IT-fejlesztéseket a távmunka zavartalansága érdekében.
