Bizonytalanság és kockázat kezelése a beruházási döntésekben
2021.05.04.
Minden vállalkozás célja, hogy növelje a befektetett tőkéjét a vállalati stratégiával összhangban. Vállalatunk tőkéjét növelhetjük például beruházásokkal, ami finanszírozható saját, vagy akár idegen forrásból is. Mivel a beruházások hosszú távon hatnak a pénzügyi áramra, ezért a beruházási döntések a pénzügyi menedzsment talán egyik legjelentősebb területét adják. Vállalkozásunk fókuszában egyértelműen a növekedés áll, azonban fontos felkészítenünk magunkat az esetleges válsághelyzetekre is, és alaposan felmérni a bizonytalansági és kockázati tényezőket egy-egy hosszú távra ható pénzügyi döntés előtt.
Hogyan mérjük fel a kockázati tényezőket egy beruházással kapcsolatban?
Egy beruházás értékelése során számos becsült tényezővel dolgozunk, így például valószínűnek tartott jövőbeli értékesítési mennyiségek, árak, bérköltségek, adók alapján számolt működési pénzáramokkal számolunk. Ezek azonban mind becsült tényezők, tényleges kimenetelük jobb és rosszabb is lehet. Ez különösen így van a hosszabb távú beruházások esetén. Ez a bizonytalanság képezi a beruházási döntések kockázatának alapját. A beruházások értékelése, illetve a döntéshozatal tehát nem fejeződhet be a bemutatott megtérülési mutatók kiszámításával – szükségünk van a kockázatok felmérésére, a beruházás sikerét leginkább befolyásoló kulcstényezők azonosítására, illetve a kockázatok döntési modellekbe való beépítésére.
A lenti ábra segítségével bemutatjuk a beruházások értékelésének lehetőségét és annak folyamatát:
Bizonytalanság
Több kimenetel lehetséges, ezek valószínűsége vagy maguk a kimenetek nem ismertek, nem meghatározhatók
Kockázat
Ismerjük a lehetséges kimeneteket és azok valószínűségét is.
Érzékenység-elemzés
Az érzékenység-elemzés azt mutatja meg, hogy hogyan reagál a projekt nettó jelenértéke az egyes tényezők változására.
A módszer erősségei:
- Könnyen számolható.
- Azonosítja a projekt sikerességét leginkább befolyásoló kulcstényezőket.
A módszer gyengeségei:
- Egyszerre egy tényezőt vizsgál (a többi tényező változatlanságát feltételezi).
- Nem foglalkozik valószínűségekkel.
Várható érték
A várható érték a beruházás lehetséges kimeneteleinek súlyozott átlaga, ahol a súlyokat az egyes kimenetelek valószínűsége jelenti.
A módszer erősségei:
- Figyelembe veszi, hogy a projektnek több lehetséges kimenetele létezik.
- A lehetséges kimenetelek valószínűsége számszerűsíthető.
A módszer gyengeségei:
- A valószínűségek szubjektívek lehetnek.
- A várható érték a lehetséges kimenetek hosszú távú átlagát jelenti, a beruházás viszont csak egyszer történik meg.
Döntésifa-modell
A döntési fa egy diagram, ami több lehetséges döntési pontot, valamint az ezekből adódó kimeneteli lehetőségeket ábrázolja. Az egyes ágak a döntési alternatívákat ábrázolják, ezek további döntési pontokhoz vagy lehetséges kimenetelekhez vezetnek.
Kimeneti mátrix
A kimeneti mátrix táblázatos formában foglalja össze a vállalat döntéseinek eredményét (kimenetét), a vállalat által nem kontrollált események, a projekt sikerét befolyásoló tényezők (például jövőbeli piaci helyzet) függvényében.
Szimuláció
Míg az érzékenységvizsgálatok segítségével egy-egy változó érték változásának hatásait tudjuk elemezni, addig a szimuláció olyan eszköz, amellyel az összes lehetséges kombináció vizsgálható. Segítségével lehetővé válik, hogy a projekt kimeneteinek teljes eloszlását tanulmányozhassuk. A módszer előnye, hogy az összes létező kimenetelt vizsgálja. Ezzel szemben viszont alkalmazása jelentős, komplex számításokat igényel.
Egyéb módszerek
A beruházási projekt kockázatának beépítésére a döntéshozatalba egyéb módszereket is alkalmazhatunk:
- A kockázatot beépíthetjük a kalkuláció során használt diszkont kamatlábba. A magasabb kockázat magasabb kamatlábat és alacsonyabb nettó jelenértéket eredményez.
- A kockázattal kiigazíthatjuk a jövőbeli becsült pénzáramokat is. Ilyen esetben azonban fontos, hogy kockázatmentes kamatlábbal diszkontáljunk.
- A beruházási projekt kockázatát mutatja a már bemutatott megtérülési idő (diszkontált megtérülési idő) is – minél rövidebb idő alatt megtérül a projekt, annál alacsonyabb a kockázat.
Ha egy konkrét vállalkozás gyakorlati példáján keresztül is szívesen végigvezetné a fenti kockázatelemzési folyamatot, csatlakozzon a hamarosan induló Pénzügyi és Vállalkozói Személetformálás programjához, ahol számos esettanulmány is segít a mindennapi gyakorlatba ültetni a hasznos pénzügyi tudnivalókat. Előregisztráció a huszar.tamas@mkik.hu email címen lehetséges.
