ÚJ GENERÁCIÓS VEZETŐI KÉSZSÉGEK
2021.12.10.
Soha nem változott olyan gyorsan a munka világa, mint napjainkban. Vannak olyan vezetői ismeretek, készségek, és személyiségbeli jellemzők, melyek bár korábban fontosak voltak a sikerhez, a prioritásuk idővel csökken. Számos készség, ismeret korábban is, és most is igen jelentős szerepet játszik a sikeres működésben. Ilyen a például a munkavállalók motiválása, szakmai tudás fejlesztése. Mindezen kívül vannak új készségek is, amelyek folyamatosan erősödni látszanak.
A vezetőkről alkotott kép átalakulása
A mai vezetői felfogáshoz egy sokkal dinamikusabb kép társul, mint húsz-harminc évvel ezelőtti. Manapság egyre gyakoribb, hogy a munkaerőpiacra belépő fiatal rövid időn belül vezetői szerepbe kerül, de sokszor pont ilyen gyorsan ki is kerül ebből a pozícióból. A vezetői munkakör a legtöbbször nem évekre, főleg nem egy életre szól, sokkal inkább időszakokhoz és projektekhez kötődik, vagyis aki most vezető, az egy következő fázisban lehet, hogy újra beosztott lesz.
Vezetéselméletek
A vezetők új generációjával szemben talán a legfontosabb elvárás a változások menedzselése, az innovációk ösztönzése: nem csak az alkalmazkodás, hanem az új irányába való nyitottság. Bár ez utóbbi megközelítésben is központi helyen áll a feladatok megfelelő minőségi szinten való megoldása, kivitelezése, a vezetőknek itt már több járulékos képességgel, készséggel is rendelkezniük kell.
Az új típusú vezető olyan, aki mellett el lehet köteleződni, akivel lehet azonosulni, aki inspirál, motivál, innovációra ösztönöz. Csapatban gondolkodik, és igazi csapatkapitányként tudatosan keresi azokat az elveket, módszereket, amelyekkel növelni tudja csapatának hatékonyságát.
A klasszikus vezetéselméletek szerint a vezető-beosztott kapcsolat hierarchikus, alá-fölé rendeltségen alapul, amelynek fő célja a feladatok teljesítése és a szervezeti célok elérése.
A modern vezetéselméleti irányzatok egészen máshova helyezik a hangsúlyt, és inkább tekintenek a vezetésre kollektivista, mintsem individualista szemszögből. Az új típusú vezetési koncepció csapat- és a hálózat alapú. A vezető nem önálló individuumként, hanem azáltal válik jelentőssé, hogy hogyan képes másokkal hatékonyan együttműködni a közös cél elérése érdekében.
Vizsgáljunk meg most néhány, jellemzően új generációs vezetőkészséget!
Agilitás – rugalmasság, vagyis intelligens reagáló-készség.
Az agilis vezető nem csak képes a folyamatosan változó helyzetekhez alkalmazkodni, de képes alternatívákban (akár előre) gondolkodni. Proaktív, mer kockázatot vállalni, tűri a bizonytalanságot, és kitartóan helytáll a folyamatos változások közt is. Az összetettségében és mennyiségében folyamatosan növekvő információkat hatékonyan kezeli, erős nyitottság és kiváló együttműködési képesség jellemzi.
A hagyományos szervezetek piramis struktúrái lassan lebomlanak, helyüket agilis csapatok hálózatszerű formációi váltják fel, melyekben a vezető inkább, mint egyenrangú csapattag, semmint feljebb való vezető jelenik meg. Projektmenedzsment szemléletet képvisel, mely ügyfélközpontú (emberközpontú), emiatt fontos az empatikus készség és az érzelmi intelligencia fejlesztése is az agilis vezetői szerepben.
Kreativitás - találékonyság
Alapvetően elvárt kompetenciává vált a munkaerő-piacon az eredetiség és a kreativitás, és megjelent a munkavállalók egy olyan rétege, akiknek a tevékenysége már kifejezetten ezen a készségen alapul: alkotnak, kutatnak vagy fejlesztenek, kreatív alapon létrejövő terméket hoznak létre.
A vezetői kompetenciák közt is előtérbe kerül a kreativitás, hiszen csak azok a szervezetek lehetnek sikeresek, melyek felismerik és alkalmazzák az új lehetőségeket, és nem csak túlélnek, hanem folyamatosan fejlődnek és növekednek. Ehhez azonban már nem elég az iskolában megszerzett tudás, mellyel korábban akár egy életet le lehetett élni, hanem elvárás a tájékozódás, az információgyűjtés, az előre gondolkodás, a problémamegoldás olyan új formái, mint például a „design thinking” –, mely szerint a gondolkodás középpontjába a fogyasztó perspektívája kerül –, vagy a meglévő tudáselemekből való új válaszok kreatív összeállítása (konstruktivitás).
Ehhez nagy fokú nyitottságra, kritikus gondolkodásra és szellemi frissességre van szükség, a személyes tulajdonságok közül pedig ki kell emelni az optimizmust a jövőre nézve, valamint a hajlandóságot az innovációra és a változásokra.
Alkalmazkodó készség
A jelenlegi gazdasági - és üzleti környezetben egyetlen dolog állandó: a változás, mely egyre gyorsabb, kiszámíthatatlanabb, s melyre nincs más válasz, mint az alkalmazkodás.
Vezetőként képesnek kell lenni arra, hogy feltaláljuk magunkat az újszerű, ismeretlen környezetben is, és tanulni tudjunk belőle „first-person” módon, elsőként, első kézből.
Emellett az alkalmazkodó készség azt is jelenti, hogy az új generációs vezetőknek képesnek kell lenniük a velük együtt dolgozók egyéni igényeit, céljait és motivációit felismerni, és törekedniük kell arra, hogy a mindenki számára optimális feltételeket biztosítani tudják a mindennapi munkavégzés során. Az önmagát háttérbe szorító alkalmazkodó vezető egyszerre fejleszt és irányít az egyéni igényeknek megfelelően, ugyanakkor meghagyja a beosztottak döntési szabadságát is. Ez azonban csak kis létszámú csoportok esetén lehetséges, mert nagy mennyiségű kognitív, pszichés és érzelmi energiát is igényel.
Coach szerep
A kommunikációs készség minden vezetői kompetencia alapja, melynek hangsúlyai eltolódni látszanak. Előtérbe kerül az értő figyelem (a meghallgatás képessége, a türelem) és a hatékony kérdezéstechnika (a valódi érdeklődés és megértésre törekvés), vagyis a coaching szemléletű vezetés, a facilitálás, melynek középpontjában egyszerre áll az üzleti eredményesség és a munkatársak fejlődése.
A coaching szemléletű vezetés már minden vezetői szinten elvárás. Egy jó coach segíti munkatársait annak megértésében, hogy merre tart a szervezet, és abban, hogy azok képessé váljanak mindezek fényében a pillanatnyi legjobb tudásuk szerint megtalálni a megoldásokat az aktuális szervezeti kihívásokra.
Fontos meghallani a kollégák egyéni motivációit, fejlődési igényeit, majd erre reagálva bemutatni számukra a szervezetben elérhető lehetőségeket. Meg kell vitatni, hogy mely területeken hangolható össze mindaz, amit a kollégák szeretnének, és mi az, amiből a szervezet is profitálhat. Ezeket meglátva együtt már konkrét célok, lépések, tervek fogalmazhatók meg, melyek tényleg lényegesek és megérik az erőfeszítéseket.
Ha szívesen elmélyedne a témában, jelentkezzen Ön is Pénzügyi-, és Vállalkozói Személetformálás alprogramunkra, ahol az elektronikusan elérhető ismeretanyag egy teljes modulja foglalkozik részletesen a fenti kérdéskörrel, gyakorlati példákon keresztül illusztrálva azt. Bővebb információ és jelentkezés IDE KATTINTVA elérhető.
