JOGI ALAPISMERETEK: SZERZŐDÉSEK TÍPUSAI ÉS FORMÁI
2022.01.07.
Számos belső és külső tényező határozza meg a vállalatok működését, ezek közül egy lényeges elem a jog területe: a jogi alapismeretekkel ezért minden vállalkozónak érdemes tisztában lennie. Alábbiakban a szerződésekkel, azok típusaival, formáival és a fontos tudnivalókkal foglalkozunk.
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződések általában visszterhes szerződések. A szerződés alanya lehet természetes és jogi személy is: jogosult, aki a szerződésben foglalt szolgáltatást követelheti, kötelezett pedig, aki a szolgáltatás nyújtására kötelezett és ennek fejében ellenszolgáltatásra tart igényt.
Szerződések típusai, formái
Az írásbeli szerződésnél a felek ténylegesen írásba foglalják megállapodásukat. Ezek fontosabb tartalmi követelményei:
- Felek adatai, pl. neve, címe, adószáma, bankszámlaszáma, cégjegyzékszáma stb., valamint a szerződésben foglalt szerepe (például: Eladó – Vevő, Megrendelő – Vállalkozó, Megbízó – Megbízott, Szolgáltató – Szolgáltatást igénybe vevő)
- Tárgy: miért jön létre a szerződés és mi a célja
- Tartalom, például: a szerződés hatálya, a fizetési és elszámolási feltételek, a kapcsolattartók, a titoktartás, a teljesítésigazolás, stb.
Szóbeli szerződések esetén a felek nem foglalják írásba a megállapodásukat, helyette szóban hangzik el, hogy miben egyeznek meg.
A ráutaló magatartás azt jelenti, hogy az egyik fél valamit tesz, vagy éppen nem tesz meg, vagyis valamilyen magatartást tanúsít, amiből a másik fél egyértelműen felismeri, hogy mit akart a személy (pl. rendelünk az étteremben).
A szerződés tartalma
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
Ha a felek a szerződésben az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
A szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, ha annak alkalmazása nem indokolatlan.
A vállalkozások számára legfontosabb szerződés fajták
Adásvételi szerződés
Az ilyen szerződés alapján az eladó köteles az eladásra kerülő dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a vevő pedig köteles a dolgot átvenni, és a vételárat megfizetni. Fontos, hogy csak olyan dolgot adhatunk el, ami a tulajdonunkban van, ez a tulajdonjog átruházásának feltétele.
Vállalkozási szerződés
A szerződés alapján a vállalkozó köteles a vállalkozói tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására (például felépíteni a házat, legyártani az autóalkatrészt vagy kifejleszteni a szoftvert). Tehát itt egy konkrét létrejött eredményről van szó, amelyre a vállalkozói tevékenység vezetett.
Megbízási szerződés
A megbízott köteles a megbízó által rábízott feladat ellátására. A megbízó, köteles a megbízás díját megfizetni. A megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha a szerződés szerinti munka nem vezetett eredményre. Persze ez csak akkor igaz, ha az eredmény nem a megbízott hibájából maradt el. Egy megbízási szerződés teljesítése nincs eredményhez kötve, szemben a vállalkozási szerződéssel, ahol eredményt kell elérni - például: egy meg nem nyert perben az ügyvédnek járó díj.
Bérleti szerződés
Az ilyen szerződés alapján a bérbeadó köteles a bérbe adandó dolog használatát időlegesen átengedni a bérlőnek. A bérlő köteles a dolgot átvenni és ezért díjat fizetni. A bérlő a bérleményt csak rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használhatja (például a bérlő nem adhatja ki másnak a lakást).
Végezetül egy fontos tisztázandó téma: a semmisség kérdésköre. A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen, megállapításához nincs szükség külön eljárásra, a semmisséget a bíróság hivatalból észleli. Példák:
- tilos szerződés (jogszabályba ütközik vagy annak megkerülésével kötötték);
- uzsorás szerződés;
- színlelt szerződés (látszólag megkötötték a felek a szerződést, azonban valódi akaratuk nem a szerződés megkötésére irányult).
Ha szívesen bővítené tudását további jogi területeken is, jelentkezzen az Országos Vállalkozói Mentorprogram Pénzügyi- és Vállalkozói Szemléletformálás alprogramjára, ahol szakértők által összeállított e-learning anyag és pénzügyi konzultációk segíthetik vállalkozását a fejlődés útján. Információk és jelentkezés a www.vallalkozztudatosan.hu honlapon.
