Mentorálás szerepe

A vállalkozói mentorálás, mint vállalkozásfejlesztési eszköz a nemzetközi jógyakorlatok elemzése alapján ma már egyértelműen az egyik leginkább kedvelt eszköztár, amely képes valódi, hosszú távon is fenntartható hatást gyakorolni egy vállalkozás fejlődésére. A mentorálás speciális mivolta a vállalkozás-fejlesztési eszközökön belül a személyes, bizalmi jellegéből fakad.

• Kétirányú, elkötelezett, bizalmi kapcsolat. Mindkét fél kötelezettséget vállal; a mentor a támogatás, fejlesztés, a mentorált a tanulás, fejlődés iránt
• A mentor szerepe, hogy segítsen azonosítani a vállalkozás erősségeit és gyengeségeit, építse a vállalkozó által igényelt készségeket
• A mentorálás folyamán a mentorált önismerete, önbizalma, döntéshozatali képességei fejlődnek
• Kölcsönös tanulási tapasztalat: a mentorált részesül a mentor tapasztalatából, ezáltal a támogatás kézzel fogható eredményei inspirálóan hathatnak a mentor tevékenységére is

A mentor egy tapasztalt, gyakorló vállalkozó, vagy komoly múltbéli vállalkozói tapasztalattal rendelkező személy, esetleg egy nagyvállalat középvezetője, aki a vállalkozói mentorálási folyamatban a tudását, tapasztalatát és a bölcsességét osztja meg önkéntes alapon a mentorálttal, ezzel is elősegítve annak hathatós fejlődését.

A mentorált egy olyan, bejegyzett vállalkozással rendelkező vállalkozó, aki a vállalkozás működtetése, fejlesztése érdekében a program keretében egy mentor segítségét veszi igénybe, és a tanultakat képes és kész átültetni saját vállalkozói gyakorlatába. A mentorált vállalkozó a mentorálási folyamat során segítséget kap abban, hogy lássa a saját erősségeit, gyengeségeit, átlássa a szervezeti folyamatokat, és a mentor – akinek szakértelme és tapasztalatai megfelelő biztosítékot jelentenek – ösztönzésére mozgósítsa magában és vállalkozásában azt a maximális erőforrást, mely hozzásegíti ahhoz, hogy a céljait a lehető leghatékonyabban érje el.

A mentorálás formái:

Személyes mentorálás:

A személyes mentorálás egyéni találkozó keretében történik a mentor-mentorált pár (1 fő mentor és 1 fő mentorált) között, indokolt esetben lehetséges a Skype, telefonos vagy más online kommunikáció. Ez esetben a mentor-mentorált között fontos a bizalmi viszony kialakítása, a fejlesztendő területeket, célokat együtt fogalmazzák meg, alakítják ki.

Csoportos mentorálás:

A csoportos mentorálás esetében a találkozók minden esetben kiscsoportos foglalkozások keretében zajlanak. A mentor és a mentoráltak kis csoportja közösen alakítják ki a fejlesztendő területeket és valósítják meg a tematikus műhelyfoglalkozásokat indokolt esetben külső szakértők bevonásával.
Az Országos Vállalkozói Mentorprogram keretében a SEED Alapítvány a személyes mentorálás módszertanával valósítja meg a fiatal-, női- és generációváltó vállalkozásoknak szóló Személyes vállalkozói mentorálást. Az MKIK a csoportos mentorálás módszertanát alkalmazza a Külpiaci mentorálás és a Beszállítói mentorálás során.

A mentor nem tanácsadó

Az üzleti tanácsadás során egy, a vállalkozást érintő probléma, elakadás megoldása a cél, mindez gazdasági alapon, ellenszolgáltatás fejében történik. Ezzel szemben a mentorok általában önkéntes alapon működnek; a cél új perspektívák bemutatása, a vállalkozó fejlesztésének, a vállalat növekedésének támogatása.
Sokféle szempont merült fel, aminek alapján különbséget lehet tenni mentor és tanácsadó között. Az egyik legfontosabb distinkció az, hogy a tanácsadó egy szűk területnek (szervezetfejlesztés, marketing, jogi ügyek) a szakértője, de azt a szűk területet valóban mélységében ismeri, és ő ebben a szűk szegmensben ad tanácsot. A mentor ezzel szemben a nagy egészet látja, sokkal szélesebb a spektrum, ahol ő tud utat mutatni, s a részterületekről ugyan vannak ismeretei, de azok nem olyan mélyek, mint a tanácsadóéi. Kicsit másképpen talán úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy a mentor mutatja az irányt, azonosítja − a mentorálttal közösen − a főbb problémákat, a tanácsadó pedig mondjuk úgy, lent a gépházban, beállítja, kezeli a gépeket.
Egy másik fontos különbség, hogy a tanácsadó nem a saját tapasztalataiból dolgozik. Ő a tankönyvekből megtanult elméleti tudást igyekszik alkalmazni az adott vállalkozásnál. A mentor ezzel szemben „az élet iskolájában” összeszedett tapasztalati tudását, a vállalkozása irányításában szerzett tényleges tapasztalatait, a tankönyvekből biztosan nem megtanulható bölcsességét osztja meg a mentorálttal. Ő nem azt mondja, amikor ő és a mentoráltja szembesülnek egy adott helyzettel, hogy: azt olvastam, hogy ebben az esetben ez meg ez a teendő; hanem azt: amikor én hasonló helyzetbe kerültem, ezt és ezt tettem. A mentor tudása tehát inkább gyakorlati, mint elméleti.
Van azonban egy nagyon fontos hasonlóság is a mentor és a tanácsadó között: egyik sem hoz döntést az adott vállalkozó helyett. A döntéshozatal súlya és felelőssége, az adott döntés következményeinek viselése mindenkor annak a vállalkozónak a vállán nyugszik, akié a vállalkozás.

A mentor nem coach

Az üzleti coaching egy rövid, feladatorienált fókuszú folyamat, általában a vállalkozás vezetőjének nyújtott személyes tanácsadás. A coach nem üzleti tapasztalatokat, konkrét megoldási lehetőségeket nyújt, hanem a személyes elakadások gyökereit segít megtalálni. A mentor-mentorált kapcsolat időtartama nem behatárolt, a mentor folyamatos támogatást és jelenlétet nyújt, nem csak egy adott probléma megoldásában. Konkrét készségeket, tudást vagy viselkedést kíván javítani, saját, személyes tapasztalatai által.